Márc. 4-én Gyergyóalfaluban bemutatták a farsangtemetési szokásokat. Megjelentek Kászonújfalu, Menaság, Csíkszentsimon, Csicsó, Alsósófalva, Gyergyóditró képviselői is. Este a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Színjátszó Kör vendégszereplését követő farsangi bál zárta a farsangbúcsúztatót. /Bajna György: Hagyományőrzők seregszemléje Gyergyóalfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./
2002. október 7.
Okt. 5-én negyedik alkalommal szerveztek Gyöngykoszorú Néptánctalálkozót Kibéden. Az erdélyi és magyarországi csoportok találkozója ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen a jelenlevők a tizenhárom aradi vértanúra is megemlékeztek. Minden év október első hétvégéjén rendezik meg az őszi népzene- és néptánctalálkozót. Idén Csíkkarcfalva, Bözöd, Makfalva, Erdőcsinád, Alsósófalva, Gernyeszeg, Mezőpanit, Erdőidecs, Vajdaszentivány, Marosvásárhely együttesei mutatkoztak be a színpadon, illetve Magyarországról budapesti, nyíregyházi néptánccsoportok. Kibéd testvértelepülését, Szatymazt kórus és citeraegyüttes képviselte. Az idén először vett részt román néptánccsoport is. /Antal Erika: Találkozó Kibéden. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2003. március 15.
A hetven éve született Sükösd Ferenc /Alsósófalva, 1933. márc. 3. - Marosvásárhely, 1972. december/ festőművész. Tragikusan távozott /gázmérgezésben halt meg/, alkotóereje teljében. Legutóbb tavaly nyáron Budapesten, az Ernst Múzeumban a Felezőidő - Romániai magyar művészet 1965-75 című nagy sikerű kiállításon mutatták be erdélyi tájkompozícióját. /(nk): Hetven éve született Sükösd Ferenc. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./
2003. május 6.
A székely Sóvidéken végzett két évtizedes gyűjtő-, feldolgozó és rendszerező munka befejező kötetéhez érkeztem. Az előző négy kötetben a Sóvidék élővilágát (etnobiológiáját) mutattam be, míg itt az élettelen természet ismeretét, néphagyományát tárom az olvasó elé." - írta Gub Jenő ötödik kötetének /Természetismeret és néphagyomány a székely Sóvidéken, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2003./ bevezetésében. A szovátai tanár, a Sóvidék szerelmese, fáradhatatlan kutatója Alsósófalva, Atyha, Békástanya, Felsősófalva, Fenyőkút, Illyésmező, Kopactanya, Korond, Pálpataka, Parajd, Sóvárad, Szakadát, Szováta és Vadasmező településekről összesen 607 adatközlőt sorolt fel név szerint. /(bölöni): Ha álmunkban gyermeket csókolunk. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./
2002. február 11.
Febr. 9-én Kászonaltízen a Hargita Megyei Kulturális Központ, valamint a házigazdák szervezésében tizedik alkalommal rendezték meg a farsangbúcsúztató fesztivált. Délelőtt gyülekeztek a kultúrház előtt Alsósófalva, Gyergyóditró, Gyergyóalfalu, Csíkszentdomokos, Csíkcsicsó, Csíkszentsimon, Csíkmenaság, Kászonaltíz, valamint első alkalommal Szentegyháza hagyományőrző csoportjai. Déli 12 órakor a maskarás menet a község három irányába indult el, hogy az utcákra gyűlt lakosság előtt bemutassák színjátékszerű, téltemető farsangi szokásaikat. A bikaütők gyűrűjében kísérték a kászoniak az áldozati bikát, forgott a bolondkerék, krampuszok csattogtatták ördögollóikat, janicsárok terelgették a felvonulókat, rittyegtek az ostorok, lóháton utazott a szalmabábu, ördögök ugráltak a fákon. Aztán kezdetét vette a farsangi mulatság. A házigazdák vendégfogadása példás volt. /Kristó Tibor: farsangbúcsúztató fesztivál Kászonaltízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./
2004. január 9.
Tavaly ősszel jelent meg Alsósófalváról Andrási Benedek nyugdíjas tanár által írt monográfia. Megjelenését az alsósófalvi közbirtokosság és Hargita megye Tanácsa támogatta. /Fülöp D. Dénes: "Lakosságának nagy része dalos kedvű". Alsósófalva monográfiája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./
2004. december 14.
A korondi Hazanéző 2004/2-es számában olvasható Ferenczi István Száz éve született Kovács István, Erdély egyik legkiválóbb régésze című emlékezése. Kovács István /1880-1955/ mindenkitől elhagyottan, gyomorrák okozta hosszas szenvedés után valósággal éhen halt. Halála után nagyon értékes könyvanyaga jórészt elkótyavetyélődött, kéziratban maradt számos kiváló tanulmánya megsemmisült, a régészettudomány pótolhatatlan kárára. A Sóvidék festőjére, az alsósófalvi Sükösd Ferencre Tófalvi Zoltán emlékezett. A 39 évet élt Sükösd Ferenc a legnagyobb erdélyi festők egyike volt. Nagy Miklós Kund beszámolt arról, hogy Bocskay Vince szovátai műtermében a nagy erdélyi püspököt, Márton Áront örökíti meg. /b. d.: Hazanéző. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./
2005. január 28.
Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom hányatott sorsú lelkésze életének 74. évében eltávozott. Fülöp G. Dénes /Alsósófalva, 1931 – Marosvásárhely, 2005/ kitörölhetetlenül beírta nevét az erdélyi magyar református egyház jelenkori történelmének lapjaira. Székelykeresztúron végezte középiskolai tanulmányait, majd a kolozsvári Református Teológia növendéke lett. 1958-tól 1959. július 7-ig a marosvásárhelyi Kistemplom segédlelkésze volt. A pappá szentelését követő napon letartóztatták, s nem sokkal később, koholt vádak alapján 11 év nehéz börtönre ítélték. Azzal vádolták, hogy ’56 őszén, a Teológia diákjaként, a magyarországi forradalommal rokonszenvező magatartást tanúsított – többekkel egyetemben. Felrótták neki, hogy később, egy alkalommal, a Teológia dísztermében tartott áhítaton a Szovjetunióba elhurcolt magyar foglyokért imádkozott. Megismerhette Szamosújvár hírhedt börtönét, majd sokakkal együtt a Duna-delta mocsaras szigetein vágta a nádat, rabtársai között volt Csiha Kálmán, a későbbi püspök, Páskándi Géza és Dávid Gyula. Négy évet kellett letöltenie börtönökben. Kiszabadulása után csupán fizikai munkát végezhetett egy ideig, 1964-ben vállalhatott ismét lelkipásztori szolgálatot. 1984-ben tért vissza Marosvásárhelyre, a Vártemplomba, s itt szolgált egészen 2002-ben történt nyugdíjaztatásáig. Ekkor hozta tető alá azokat az intézményeket, amelyek azóta a város, a környék egyházi és közművelődési életében meghatározó szerepet töltenek be. Sikerült megteremtenie a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskolát, a Calepinus elnevezésű idegen nyelvű népfőiskolát, a Vártemplom Diakóniai Otthonát, kórusokat hozott létre, elindította az Új Kezdet című folyóiratot. /Nagy Pál: Lelkek hű pásztora volt… = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
2005. február 3.
Székelyudvarhelyen a Both Aranka vezette gyermektáncház tagjai úgy döntöttek, hogy február 3-án kosaras, illetve farsangi bált is rendeznek. Az alsósófalvi gyermekek előadásában farsangtemetés is szerepel. A 2000-ben alakult Kékiringó Alapítvány rendezvényén bármelyik gyermek részt vehet. /(bb): Gyermektáncház farsangtemetéssel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 3./
2005. február 7.
Február 5-én Csíkszentsimonban tizenharmadik alkalommal szervezték meg a hagyományos farsangbúcsúztatót, Hargita megye több száz maskarása összesen tizenhárom településről érkezett. A falubeliek a házak elé az asztalokat tettek, az út mellett üstökben főtt a krumpli, készült a farsangi fánk és csöröge, gőzölgött az asztalon a forralt bor és a forró tea. A maskarások a nap folyamán énekszóval járták be a falut. Délután az iskola udvarán együtt égették el Illést, az alsósófalvi farsangi bábut. A télbúcsúztató után folytatódott a mulatozás. /D. Balázs Ildikó: Megyei farsangbúcsú Csíkszentsimonban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2006. február 21.
Február 16-án Nagygalambfalva kultúrotthonában telt ház előtt adott színvonalas fúvóshangversenyt a Gergely János zenetanár által vezetett Udvarhelyszék Fúvószenekar. Tíz évvel ezelőtt alakult meg a zenekar, melyet 2005 elejétől kibővítettek fehéregyházi, alsóboldogfalvi, keresztúri, udvarhelyi, zetelaki, gyergyói és sóvidéki felkészült fúvósokkal, és felvették az Udvarhelyszék Fúvószenekar nevet. Jelenlegi létszámuk 45–50 között van. A fúvószenekarnak már tavaly volt egy turnéja, melynek előadásai során az udvarhelyi Magyar Kultúra Napja elnevezésű rendezvénysorozatra készültek fel. Mostani körútjukon eddig Székelyudvarhelyen és Alsóboldogfalván léptek fel, február 28-án Alsósófalvalván, márciusban pedig Szentegyházán koncerteznek. Repertoárjukban barokk és klasszikus zenei átiratok, kuruc dalok, valamint népzenei feldolgozások, filmzene és könnyűzene, illetve tradicionális fúvószenekari művek szerepelnek. /László Miklós: Hangversenyek az Udvarhelyszék Fúvószenekarral. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 21./
2006. október 21.
Fülöp G. Dénes (1931-2005) lelkész Alsósófalván született. A székelykeresztúri tanítóképzőben 1952-ben tanítói oklevelet szerzett, majd elvégezte a kolozsvári Református Teológiát. 1959-ben Marosvásárhelyen a Vártemplom segédlelkésze volt, mikor letartóztatták azokat, akik szimpatizáltak a magyar forradalommal. Fülöp G. Dénest több évre elítélték és a Duna-delta hírhedt politikai koncentrációs táborába száműzték. 1984-től a marosvásárhelyi Vártemplom lelkipásztora lett. Újraszervezte az egyházközséget, restauráltatta a templomot. 1989 után számos megvalósítás fűződik nevéhez; megszervezte a Calepinus idegennyelvű tanfolyamot, létrehozta a Kántor-Tanítóképző Főiskolát, a Lídia Otthont 20 árva gyermek felnevelésére, a Diakóniai Otthont (öregek házát), a szegény sorsú gyermekek Pici házát, megszervezte a sokgyermekes családok támogatását, akik számára hat házat vásárolt Hármasfaluban. Lelkipásztori szolgálatának tapasztalatai, Alsósófalváról megírt monográfiája, igehirdetései még kiadásra várnak. /Fodor Sándor (S.): Fülöp G. Dénes lelkipásztor, ’56-os elítélt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./
2007. január 9.
Székelyudvarhelyen akadtak szép számban olyanok, akik vállalták a magyar kultúra ápolását. A népi táncot 32 éven át irányította néhai Kacsó András, „Bandi bácsi”. Idén január 10-én lesz 20 éve, hogy eltávozott szerettei köréből. 1932-ben született Alsósófalván, a középiskolát Székelyudvarhelyen végezte. Korán kitűnt tánctehetségével. 1951–1954 között Marosvásárhelyen tevékenykedett, 1955-ben tért vissza Székelyudvarhelyre, ahol generációk sorát tanította székely, szász, német, ukrán és román táncokra. Magyar táncokat nem taníthatott. Hajdani tanítványa, Demény Gáspár átvette Bandi bácsi oktatói tevékenységét. 1960-ban felújították és bővítették a tánccsoportot. Népi táncoktatással foglalkozott éveken keresztül idős Pap Károly, Firtos Klára és Polner Gyula. /Verestói Károly: Székelyudvarhely kultúrájáért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./
2007. február 1.
Vidéki koncertkörútra indul az Udvarhelyszék Fúvószenekar. A Gergely János karnagy vezette együttes Alsóboldogfalván, Nagygalambfalván, Alsósófalván és Kisgalambfalván lép fel. /Fúvóskoncertek Udvarhelyszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
2007. április 3.
Nyolcadik alkalommal tartották meg a Gyermek- és Ifjúsági Néptánccsoportok Fesztiválját Székelyudvarhelyen a Kékiringó Alapítvány szervezésében. Hét néptánccsoport lépett fel a szépszámú közönség előtt, többek között a baláni és csíkszentdomokosi táncosokból alakult Ördögborda, a parajdi Ide lábam, az alsósófalvi Gyermekláncfű és a segesvári Kikerics. /Néptáncfesztivál nagy lelkesedéssel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./
